hát még az is lehet hogy tegnap megismertem valakit akinek a fejében vannak olyan dolgok amiket a woody allenben is szeretek. És mondjuk azt mondta van humorom. Ez bóknak sokkal jobb mint a szépaszemed. Komolyan már annak is tudok örülni hogy ha valaki megnevetett. Ez vajon azt jelenti hogy igencsak szánalmas kis életem van?

Aki van olyan kreatív hogy tud egész este hülyeségeket beszélni nekem és rafinált humora van az nálam már teljesen be is van vágódva. És ha még tetszik a test is ami hordozza ezt a számomra oly élvezhetőre programozott agyat akkor esetleg még az is lehet, hogy megjelenek vele nyilvánosan vagy neadjisten a barátaimnak is bemutatom.

Mondjuk azért nem olyan hipp hopp, egyszer, valamikor.

A szépfiúknál csak egy jobb van. Az okos és szép fiúk. De a kreatív elmére meg olyan szinten vagyok rákattanva, hogy megkockáztatom, hogy még a kilátszó csípőcsontnál is jobban tetszik.  

Viszont a barátja meg olyan kis ártatlanul nézett rám. És megígérte szerez nekem stresszlabdát, amivel- szigorúan csak 5 óra után- jól fejbekurhatom a Dávidot aki az office másik végében ül. Remélem találkozunk mondjuk egyszer nappal és kiderül a neve is. Az az egy mákom van, hogy ha már én tökhülye vagyok és semmire nem emlékszem, legalább rám szoktak. Mondjuk nem mindig azért mert jó volt.

Szellemi rákattanások idejét élem, sehol egy nyomorult lepke a gyomromban és a muff rádió radarja sincs nagyon bevadulva az erre szálló testosteron hordozóktól. 

 Nagyjából ezzel össze is foglaltam a vidám részeket, a többi olyan szürreális volt hogy még ma sem hiszem el. A nők nem normálisak, de lehet hogy az emberek nem azok úgy unbloc. Mondjuk nem is szeretem őket, remélem ez nem volt kérdés. Nincs türelmem hozzájuk.  

Van az a hülyeség ami harmonizál az enyémmel és akkor bejön, meg van az, amit egyszerűen nem tudok feldolgozni. Nem megyek bele, engem nem érint csak jelen voltam. A párkapcsolatok szépségeiből ismét kaptam egy csokornyit. Tehát mostanában nem fogok járni senkivel, csak mondom.

A részegség azon részeit viselem szarul, mivel én mindig józan vagyok, amikor a másik iloveyou-ra issza magát és úgy érzi törődnie kell velem, illetve amikor őszintére és megmondja nekem a tutit. Erről egyszer mindenképp fogok írni itt egy hosszabbat. Most csak annyit jegyeznék meg, hátha még nem mindenki tudja, hogy én önfejű vagyok, bármit mondasz úgyis azt fogom csinálni amit én jónak látok meg amire képes vagyok. Nem hiszem, hogy bárki beleszólhat az életembe, mert ha így lenne otthon laknék anyámmal az lenne ugyanis az olcsóbb. A másik meg az, hogy ha valaki tudja a tutit legyen szíves előttem végigvinni én meg majd ellesem a lépéseket. De nem kell, hogy aki pont olyan béna mint én megmondja nekem a frankót. Mert azt nem veszem be. Különben az arroganciámat a hétköznapokban civilizáltan viselem. És gőgös is vagyok. De biztos nem ez az összes.

viszont arra gondoltam írok a jézuskának hogy őt szeretném karira.